Önismeret: egy fontos lépés a valódi közösség felé

“Legyünk képesek az együttérzésre olyan értelemben, hogy ami az ő véleménye, az az ő történetéből következik, és így tudjunk kapcsolódni egymáshoz. Ez abban segíthet, hogy egy közösségben ráérezzünk azokra a folyamatokra, amelyek a közösség dinamikáját határozzák meg.“

“Nem a férfit és nőt, hanem az embert kezdjük látni egymásban”

“Ez a szellemi munka, amit itt elvégeztünk, nagyon hiányzik a közösségemben. Ott is szükség lenne egy ehhez hasonlóra, amellyel elkezdődhet egy közös munka.” – mondta az Ariadné műhely egyik résztvevője, a június 20-ai nyitóesemény után. Az egész napos munkában mintegy tizenöt, különböző közösségek vezetője, illetve csomóponti szereplője vett részt.

Nemi különbözőségeink, mint erőforrások

Vajon miért van, hogy a férfiak “sosem látják, ami az orruk előtt van”, a nők meg túl sokat beszélnek, de több színt látnak? Honnan erednek a nemi különbözőségeink, és hogyan válhatnak egy közösség erőforrássaivá? A fejlődéshez nem árt tudnunk: ha nincs elég férfi energia, akkor nem történik semmi, ha pedig nincs elég női, akkor nem marad semmi.

Nők a közösségek élén

A helyi kezdeményezések, és a lakosság motivációja arra, hogy saját kezébe vegye az ügyeket, vezetnek el a kisközösségek kialakulásához – ám sok helyen még hiányoznak azok a képességek, készségek, amelyek elősegítik a létrehozásukhoz és fenntartásukhoz szükséges bizalom és együttműködés megteremtését. A helyi szerveződések elindítói, és a kialakuló közösségek vezetői is sok helyen nők, akik viszont számos akadállyal találják magukat szembe ezen az úton. Ezen problémák megoldásához kíván segítséget nyújtani az Ariadné műhely.