vidéki és városi újrakezdőknek
„Úgy érzem magam, mintha egy hegy tetejére igyekeznék: minél feljebb jutok, annál nagyobb részlet tárul a szemem elé a még nem ismert, felfedezni vágyott tájból – és ezzel együtt annál több bennem a kíváncsiság, a tudásvágy.” Szeptember óta tart a közösségi facilitátor képzés – de a tanulnivalók nem fogynak el a végével.
Ha jól tudom közvetíteni azt, hogy én mit szeretnék, ez nekem miért fontos, és a másik mindezt valóban meg tudja hallani, akkor egyre mélyebb lesz a kommunikációnk, ez pedig kölcsönösen oda-vissza hat. A konfliktusok megbeszélése, feloldása idővel már jól mehet egy közösségben, de amíg ez nincs így, addig fontos, hogy a közösségi facilitátor hamar észrevegye, ha két ember között kialakul egy konfliktus, és fel tudja azt oldani.
“A csomóponti embereknek szüksége van az olyan készségekre, mint a figyelem, a jelenlét, az együttérzés, az elmélyülés, a saját gondolatok jó megfogalmazása. Ezek kellenek ahhoz, hogy tudja érzékelni a közösség működésének pozitív oldalait, hiányosságait, nehézségeit, és feszültségeit; ezért jókor, és megfelelő módszerekkel tudja megragadni a problémát. Én ezt úgy hívom, hogy ez a feminin energia.”
“Legyünk képesek az együttérzésre olyan értelemben, hogy ami az ő véleménye, az az ő történetéből következik, és így tudjunk kapcsolódni egymáshoz. Ez abban segíthet, hogy egy közösségben ráérezzünk azokra a folyamatokra, amelyek a közösség dinamikáját határozzák meg.“
“Ez a szellemi munka, amit itt elvégeztünk, nagyon hiányzik a közösségemben. Ott is szükség lenne egy ehhez hasonlóra, amellyel elkezdődhet egy közös munka.” – mondta az Ariadné műhely egyik résztvevője, a június 20-ai nyitóesemény után. Az egész napos munkában mintegy tizenöt, különböző közösségek vezetője, illetve csomóponti szereplője vett részt.
Vajon miért van, hogy a férfiak „sosem látják, ami az orruk előtt van”, a nők meg túl sokat beszélnek, de több színt látnak? Honnan erednek a nemi különbözőségeink, és hogyan válhatnak egy közösség erőforrássaivá? A fejlődéshez nem árt tudnunk: ha nincs elég férfi energia, akkor nem történik semmi, ha pedig nincs elég női, akkor nem marad semmi.
Fontos látni, hogy minden embernek van feminin és maszkulin oldala, így ezt a női energiát nem csak nők tudják bevinni egy közösség életébe. Azonban tapasztalatunk szerint a nők természetük szerint nagyobb eséllyel fognak erre a feminin oldalra (is) figyelni. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a közösségek vezetésében a nők is szerepet vállaljanak. Azonban ennél is fontosabb, hogy megértsük az integrátor, összeszerető szerep jelentőségét, megtanuljuk a természetes vezetés módszereit és ezeknek az alkalmazásához szükséges csoportdinamikai törvényszerűségeket, képessé váljunk bevinni az integráló energiát a közösségeinkbe. Ezt próbálja elősegíteni az Ariadné műhely képzői csapata.
A helyi kezdeményezések, és a lakosság motivációja arra, hogy saját kezébe vegye az ügyeket, vezetnek el a kisközösségek kialakulásához – ám sok helyen még hiányoznak azok a képességek, készségek, amelyek elősegítik a létrehozásukhoz és fenntartásukhoz szükséges bizalom és együttműködés megteremtését. A helyi szerveződések elindítói, és a kialakuló közösségek vezetői is sok helyen nők, akik viszont számos akadállyal találják magukat szembe ezen az úton. Ezen problémák megoldásához kíván segítséget nyújtani az Ariadné műhely.